NoMoreLyrics - lyrics database of all music genres and a lot of soundtrack lyrics
Browse by artist:   A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Deutsch Nederland French Italiano Türkçe Russian Arabic Hebrew
Home >> GUILTHEE >> Enuma Elis
Album: Lustration (2009)

Enuma Elis

Kezdetben semmi sem létezett. Sem tér, sem id?, sem valóság, sem jel, sem lét, se nemlét. Ebb?l keletkezett minden, ami látható és tapintható.

Az els? istenpár a tizenharmadik égben lakott, amelynek keletkezésér?l senkinek nem sikerült semmit megtudnia.

A sötétség Szele, a Lélek lebegett az ?siszap felett örökt?l fogva.

Legel?ször ama helyen a Föld felett kiterjedt köd volt, és ott volt a Nagy Szellem és az eget megtartotta magának, mid?n az Ég még nem volt megnevezve, s alant a föld sem viselt nevet. Sötétség volt a mélység felett, és ?k a vizek felett lebegtek mert kezdetben nem volt sem ég, sem föld, sem él?k, sem holtak nem voltak még.

Az alkotó és a romboló elemek is dermedt tétlenségben nyugodtak.

Mígnem megparancsolták a víz felett lebeg? párának, hogy emelkedjék a magasba, mert a Világéjszaka sötét szájának bömbölése hangzik a viharban s a mindent elborító, mozdulatlan tenger ölén fekszik. És az ? ereje emelte a vizeket az Ég felé.

Feje fölött vagyon az Ég, lábai lant pedig az Alvilág, mint tímár a b?rt, feszítette ki a földet színe el?tt, a határtalan semmibe s nem mutatkozott senki ember fiának, pedig a ?határtalan id?? már elmerült a sötétségben, amikor még nem volt homok, se tenger, és hideg habok sem mosták a földet, mert az még nem terült, se fölöttünk ég, nyílt varázsnyiladékban, f? nem feslett akkor még.

A kezdet még nem kezd?dött akkor, az id? még nem múlott és csak a ködöT ölelték magukba ?k, elveszve a térben; mindenütt jelen de mégis sehol, el?rekészített gondolatból alkotva, szerelmes gerjedelemb?l lényük iránt, önmagukkal közösülve megszülték a Vágyat. A Vágy továbbá szülte magából és övéib?l a szellemeket, a halandó lényeket, a lelkeket mind, a kiterjedt Földet és az Eget; alakította a Napot, ellenével a Holddal együtt, s a csillagokat, hogy nézzék harcukat melyeT arany és ezüst vértjükben vívnak, mint örökös ellenségek.

Hatalmas fénnyé alakult át minden; érzékeny, szeret? fényé fent, alant pedig szörny?, szomorú sötétségé, benne b?zl?-iszappal, mely hánykolódott, mozgott és kimondhatatlanul füstölt. A fentiek közül némelyek közösülve egymás között nemzették és szülték a bolygókat, melyeket egyenletes pályájukra állítottak. Kiokádták a csillagok sokaságát, és meghatározták, hogy honnan mosolyogjanak az atomokra, melyek a vágy által vonzódni kezdtek egymáshoz.

Némelyek hatalmas szelet bocsátottak a vizek fölé, hogy az el?rekészített világosságban er?sen szétfolyanak messze vidékig, helyet adva a b?zl?-iszapnak, hogy szigetekbe csoportosuljon ? és befogadva a Szót, világot teremjen ? melyeknek partjait egyaránt hideg, meleg és langyos habokkal öblítik s amelyek elválasztják a nagy vizeket a kicsikt?l, az édeseket a sósaktól, mélyeket a sekélyekt?l.

Némelyek közülük pedig áldott magjukat a szigetekre szórták, nagyokra kicsikre egyaránt, vagy a vizekbe, nagyokba kicsikbe, édesekbe sósakba, mélyekbe ugyanúgy mint a sekélyekbe, hogy azok is szüljönek.

Némelyek csikorgó lángokat csapattak felfelé az iszap közül, perzselve a vizet maguk körül, kitolva a leveg?-eget az ?r és a felszín közé nagyon magasra, hogy ott lenyugodva boltozatként, lencséül szolgáljon a végtelenbe terül? id?nek.

Mások pedig megtermékenyítették a földet akaratukkal a Szó által, és az zöld füvet hajtott, ahol alkalmas talajt talált. Fák sarjadtak, melyek zamatos gyümölcsöket termettek belsejükben csírázó maggal, hogy az örök körforgásban sokasítsák magukat.

Némelyek a természet lefelé törekv? elemeib?l megformázták az állatokat. A madarakat a leveg?ben, a halakat a vízben, a egy- és többlábúakat, valamint a csúszómászókat a földön engedték szétszéledni, hogy melyik-melyik ösztöne szerint keresse meg a neki való helyet. És ?k termékenyek voltak.

Akkor pedig az Egy Szellem ? az els? Értelem mindegyik felett ?, a lefelé törekv? elemekt?l azon nyomban felemelkedett a tiszta térségbe, mely keletkezett, így a természet lefelé törekv? elemei indítóok nélkül maradtak, mint puszta anyag. Majd a hatalmat adott a Fény daimonnak, hogy felismerje az ember-ideát, és megteremtse mandragóra gyökérb?l a porhüvelyt, amelybe újabb Értelmet és életed ad: a mindenek Névadóját, aki a csillagok sokaságából felismeri Sorsát, és mozgásukból meghatározza az id?t, aki minden teremtmény felett Lelket, Értelmet és szabad akaratot kap.




All lyrics are property and copyright of their owners. All lyrics provided for educational purposes only.
Copyright © 2003-2019 No More Lyrics .net